Oktatás-gazdaságtan
     Következő
KSZA

Oktatás-gazdaságtan

Varga Júlia

Copyright © 1998 Varga Júlia

A könyv digitális megjelenítése az Oktatási Minisztérium támogatásával, a Felsőoktatási Tankönyv- és Szakkönyvtámogatási Pályázat keretében történt. A digitális tartalmat a felhasználó a szerzői jogokról szóló 1999. évi LXXXVI. tv. 33.§ (4) bekezdésében meghatározott oktatási, illetve tudományos kutatási célra használhatja fel. A felhasználó a digitális tartalmat képernyőn megjelenítheti, letöltheti, arról elektronikus adathordozóra vagy papírlapra másolatot készíthet, adatrögzítő rendszerében tárolhatja. A digitális tartalom üzletszerű felhasználása tilos, továbbá tilos a digitális tartalom módosítása és átdolgozása, illetve az ilyen módon keletkezett származékos anyag további felhasználása.

Kivonat

Varga Júlia: Oktatás-gazdaságtan.  A könyv részletesen bemutatja azokat az elméleteket, amelyek az oktatás gazdasági szerepét tárgyalják. Három teóriát vizsgálunk: az emberi tőke elméletét, amely szerint az oktatás növeli a résztvevők termelékenységét, a szűrőelméletet, amely azt állítja, hogy az oktatás csupán információt szolgáltat az egyének teljesítményéről és a munka-erőszükségleten alapuló megközelítést, amely szerint a gazdasági növekedéshez meghatározott számú és képzettségű munkavállalóra van szükség, s a megfelelő kínálat megteremtésében áll az oktatáspolitika elsődleges feladata. A legnagyobb terjedelemben az emberitőke-elméletet vizsgáljuk, mivel ennek befolyása meghatározó jelentőségű, hatása alól az ellentétes nézeteket képviselők sem tudták kivonni magukat. Befejezésül az oktatás finanszírozásának problémáit és a hatékonyság értékelésére kidolgozott módszereket tekintjük át. Valamennyi fejezet – az elméleti kérdések taglalása mellett – összefoglalja a legfontosabb empirikus vizsgálatok eredményeit is. Az egyes fejezetek végén a fejezet tárgyához kapcsolódó irodalomjegyzéket talál az olvasó, amely megkönnyíti a további tájékozódást.

Tartalom

Bevezetés
1. Az emberi tőke elmélete
1. 1. Az emberi tőke elméletének előzményei
1. 2. Az emberi tőke meghatározása
1. 3. Az emberi tőke értékének mérése
1. 4. Az oktatás nem pénzbeli hozama
1. 5. Az egyének beruházási döntései
1. 6. Vállalati beruházási döntések
1. 7. Kormányzati beruházási döntések
1. 8. Az életkereseti görbék jellegzetességeinek magyarázata az emberitőke-elmélet szerint
Összefoglalás
2. Költség–haszon elemzés az oktatásban
2. 1. Az oktatás költségei
2. 2. Az oktatás haszna
2. 3. Problémák az oktatás költségeinek és hasznának mérésekor
2. 4. A megtérülési ráta számításának módszerei
2. 5. A nettó jelenérték vizsgálata
2. 6. Vizsgálatok az oktatás megtérülési rátájáról
Összefoglalás
3. Az oktatás és a gazdasági növekedés
3. 1. Az oktatás gazdasági növekedéshez valóhozzájárulásának mérése aggregált termelési függvények segítségével
3. 2. Újabb kísérletek az oktatás növekedéshez való hozzájárulásának mérésére
Összefoglalás
4. A szűrőelmélet
4. 1. A szűrés haszna és költségei
4. 2. Empirikus vizsgálatok a szűrőelmélet helytállóságáról
Összefoglalás
5. Oktatástervezés
5. 1. A munkaerő-szükségleten alapuló oktatástervezés
5. 2. A megtérülési ráták számításán alapuló oktatástervezés
Összefoglalás
6. Az oktatás finanszírozása
6. 1. A legfontosabb kérdések
6. 2. A közoktatás finanszírozása
6. 3. A felsőoktatás finanszírozása
6. 4. A támogatások szintje
Összefoglalás
7. Az oktatás költséghatékonyságának elemzése, oktatási termelési és költségfüggvények
7. 1. Az oktatás költséghatékonyságának elemzése
7. 2. Oktatási termelési függvények
7. 3. Hatékony iskolák
7. 4. Oktatási költségfüggvények
Összefoglalás
8. Irodalom

A táblázatok listája

2.1. A közoktatási intézmények kiadásaiból a jóléti kiadások aránya Magyarországon, oktatási szintenként (százalék)
2.2. Adózás előtti és adózás utáni éves keresetek iskolai végzettség szerint Magyarországon, 1989–1994 (forint)
2.3. Az oktatás társadalmi és egyéni költségei és hozamai a költség–haszon elemzésekben
2.4. Munkanélküliségi ráták iskolai végzettség szerint Magyarországon
2.5. Az oktatás átlagos megtérülési rátái országcsoportonként és oktatási fokozatonként
2.6. Az oktatás megtérülési rátái oktatási fokozatonként az egy főre jutó jövedelem nagysága szerinti országcsoportonként
2.7. A fizikai és emberi tőke átlagos megtérülési rátái országcsoportonként (százalék)
2.8. Az oktatás megtérülési rátája oktatási fokozatonként és nemenként, valamint a fizikai tőke megtérülési rátája az OECD-országokban 1995-ben
2.9. A felsőoktatás megtérülési rátái tanulmányi áganként*
2.10. Az iskolai végzettség értékének változása néhány posztszocialista országban
2.11. Az oktatás egyéni és társadalmi megtérülési rátái oktatási fokozatonként Magyarországon, 1986–1994 (munkanélküliség valószínűségével korrigált adatok felhasználásával)
3.1. Az egy főre jutó jövedelem és az oktatásban való részvétel
3.2. Denison számításai az iskolázottság változásának figyelembevételére
3.3. Az oktatás nemzeti jövedelemhez való hozzájárulásaaz Egyesült Államokban (százalék)
3.4. Az oktatás hozzájárulása a gazdasági növekedéshez (százalék)
3.5. Gazdasági növekedés, az írástudás aránya és a várható élettartam
5.1. Számítások a magasan és kevésbé képzett munkerő közötti helyettesítési rugalmasságra
5.2. A munkaerő-szükségletek előrejelzésén és a megtérülési rátákon alapuló oktatástervezés főbb jellemzői
6.1. Az oktatási intézmények kiadásainak források szerinti megoszlása oktatási szintenként 1994-ben (százalék)
6.2. Az oktatás költségvetési támogatásának csoportok közötti elosztásának számításához szükséges alapadatok
6.3. Az oktatás kumulált költségvetési támogatásának elosztása
6.4. Az alsó és középfokú oktatási kiadások kiinduló források szerinti megoszlása az OECD-országokban 1994-ben (százalék)
6.5. A magániskolákba járó tanulók aránya az alsó és középfokú oktatásban (százalék)
6.6. A tanulmányi ösztöndíjak jogosultsági feltételei az OECD-országokban
7.1. Példa a költséghatékonyság-elemzés alkalmazására két nyelvtanítási lehetőség összehasonlításával
7.2. Az Egyesült Államokban készült 187 oktatási termelési függvény becsült regressziós paramétereinek előjele
7.3. Oktatási termelési függvények becsült regressziós paramétereinek előjele a fejlődő országokban
     Következő
     Bevezetés