1 . Az oktatás, munka közbeni képzés növeli az egyének termelékenységét, ennek következtében jövőbeli keresetüket. Ezek a ráfordítások az emberitőke-beruházásoknak tekinthetők.

2. Az emberitőke-beruházásokat addig folytatják racionális döntéshozatal esetén, ameddig a beruházás diszkontált hozama meghaladja a diszkontált költségeket.

3. Az oktatásnak (az emberitőke-befektetésnek) a közvetlen pénzbeli hozamon túl egyéb hozama is van. A ráfordítások egy része folyó fogyasztásnak tekinthető, egy másik része pedig az úgynevezett fogyasztói tőkét alkotja.

4. Az egyének emberitőke-beruházásaik során az emberi tőkéjükből származó összes haszon maximalizálását kívánják elérni. Ez függ attól az aránytól, ahogy jelenlegi jövedelmüket jövőbeli jövedelemmé tudják átalakítani emberitőke-beruházás segítségével, az egyén jelenlegi és jövőbeli jövedelme közötti közömbösségi görbéjének alakjától, az egyén kiinduló jövedelmétől és a piaci kamatlábtól.

5. A munkáltatók által biztosított munka közbeni képzés lehet általános képzés, ha az minden vállalatban növeli a képzésben résztvevők termelékenységét, vagy lehet speciális képzés, ha az csak az adott vállalatban növeli a képzésben résztvevők termelékenységét. Profitmaximalizáló vállalat csak abban az esetben nyújt általános képzést, ha a képzés költségeit a munkavállalók állják, a képzési periódus alatt csökkentett keresetek formájában. Speciális képzés esetén a vállalatok akkor járnak el racionálisan, ha a munkahely-változtatás lehetőségét figyelembe veszik, és mind a képzés hasznát, mind költségeit megosztják a munkavállalókkal.

6. A kormányzatok emberitőke-beruházásokban való részvételét az oktatás externális hozamai, a piaci tökéletlenségek és az esély-egyenlőtlenség csökkentésének igénye magyarázza.

7. Az életkereseti görbék jellegzetességei az emberitőke-elmélet felhasználásával kielégítően magyarázhatók.

Ajánlott irodalom

Becker, G. S.: Human Capital. A Theoretical and Empirical Analysis with Special Reference to Education. University of Chicago Press, Chicago, 2. kiadás, 1975.

Becker, G. S.: A főiskolát végzett fehér férfiak tanulásának hozadéka. Megjelent: A gazdasági növekedés feltételei. (Szerk.: Szakolczai György. ) Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1967.

Porath, Y. B.: The Production of Human Capital and the Life Cycle of Earnings. Journal of Political Economy, 1967. 4.

Blaug, M.: The Empirical Status of Human Capital Theory. Megjelent: The Economic Value of Education. (Szerk.: M. Blaug. ) An Elgar Reference Collection. 1992 .

Schultz, T. W.: Beruházás az emberi tőkébe. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1983.

Thurow, L.: Investment in Human Capital. Wadsworth Publishing Company. Belmont, Kalifornia, 1970.