1. A gazdasági növekedés forrásainak vizsgálatakor, ha a növekedést csak a hagyományos termelési tényezőkkel (föld, tőke és homogénnak tekintett munka) próbálták meg magyarázni, a növekedés csaknem fele megmagyarázatlanul maradt. A maradékot a szerzők egy része a munka minőségének az oktatás következtében bekövetkezett javulásához kapcsolta.

2. Az első időszakban az oktatás hozzájárulását a gazdasági növekedéshez aggregált termelési függvények segítségével mérték. A munka minőségének javulását kifejező mérőszámot az iskolázottság figyelembevételével alakították ki, kétféle módszert dolgoztak ki erre, az egyiket Denison , a másikat Schultz. Mindkét szerző a kereseti különbségeket használta ahhoz, hogy az oktatásnak a munka minőségére gyakorolt hatását számszerűsítse. Feltételezték, hogy a keresetek megegyeznek a határtermékkel, hogy a kereseti különbségek teljes egészükben az iskolázottsághoz kapcsolhatók. Ezeket a feltételezéseket erősen vitatták.

3. Az első számítások Cobb–Douglas típusú függvényt használtak, amely feltételezi, hogy bármely két input között a helyettesítési rugalmasság egységnyi. A megfogalmazott ellenvetések nyomán később más függvényeket is használtak a számításokhoz, így CES és translog függvényeket.

4. Az oktatás gazdasági növekedésben betöltött szerepének számszerűsítésére tett kísérletek a felhasznált módszerektől függően különböző eredményekre vezettek. Bármilyen módszerrel történt is azonban a vizsgálat, az eredmények az oktatás gazdasági növekedéshez való jelentős hozzájárulását mutatják.

5. Ezek a tanulmányok nem adnak választ viszont arra a kérdésre, hogy a gazdasági növekedés és az iskolázottság növekedésé között milyen az ok-okozati kapcsolat iránya. A kérdés tisztázását több módon is megkísérelték. Egyrészt vizsgálták a farmerek iskolázottsága és a mezőgazdaság termelékenysége közötti kapcsolatot, másrészt szimultán egyenletrendszerek segítségévek próbálták tisztázni az ok-okozati kapcsolat irányát. Az eredmények arra utalnak, hogy az oktatás valóban pozitív hatással van a növekedésre.

Ajánlott irodalom

A gazdasági növekedés feltételei. Válogatta: Szakolczai György . Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1967.

Bródy Andrá s: A gazdasági növekedés üteme. Közgazdasági Szemle, 1965. 11. sz.

Dean, E. (szerk.): Education and Economic Productivity. Ballinger, Cambridge, Ma., 1984.

Denison, E. F. : Az oktatás, a gazdasági növekedés és a hiányos információ. Megjelent: A gazdasági növekedés feltételei. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1967.

Denison, E. F. : Hogyan lehet egy százalékkal meggyorsítani a folyamatosan ma-gas szintű foglalkoztatáshoz tartozó növekedési ütemet. Megjelent: A gazdasági növekedés feltételei. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1967.

Denison, E. F. : Accounting for United States Economic Growth, 1929-1969. Brookings Institution, Washington, D. C., 1974.

Denison, E. F. : Trends in American Economic Growth, 1929-1982. Brookings Institution, Washington, D. C., 1985.

Hicks, N. L. : Education and Economic Growth. Megjelent: Economics of Education. Research and Studies. (Szerk.: Psacharopoulos, G. ) Pergamon Press. Oxford, New York, 1987.

Jánossy Ferenc: A gazdasági fejlődés trendvonala és a helyreállítási periódus. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1966.

Jorgenson, D. W.: The Contribution of Education to US Economic Growth 18481973. Megjelent: Education and Economic Productivity. (Szerk.: Dean, E .) Ballinger, Cambridge, 1984.

McMahon, W. W.: The Relation of Education and R & D to Productivity Growth in the Developing Countries of Africa. Economics of Education Review, 1987. 6. 183–194. o.

Psacharopoulos, G.: Returns to Education: An Updated International Comparison. Comperative Education, 1981. október.

Schultz, T. W.: Education and Economic Growth. Megjelent: Social Forces Influencing American Education. (Szerk.: Henry, N. B .) University of Chicago Press. 1961.