1. A szűrőelmélet nem fogadja el az emberitőke-elméletnek azt a feltételezését, hogy az iskolázás, képzés növeli az egyének termelékenységét, hanem ehelyett azt állítja, hogy az iskolázottság az egyén képességeit jelzi.

2. A jobb képességű, termelékenyebb egyéneknek azért érdekük, hogy részt vegyenek a szűrésben, hogy magasabb iskolai végzettséget szerezzenek, mivel így tudják jelezni, hogy ők jobb képességűek. A szűrési modellek feltételezik, hogy a jelzés haszna pozitív kapcsolatban van a termelékenységgel, illetve a jelzés költsége negatív kapcsolatban van a termelékenységgel.

4. A potenciális munkavállaló oly módon dönt a jelzés mértékéről, hogy figyelembe veszi annak költségét és várható hasznát.

5. A szűrés egyéni haszna a szűrés révén elérhető magasabb jövedelem. Társadalmi haszna pedig egyrészt az, hogy a különböző képességű embereket elosztja a különböző képességet igénylő munkaposztok között, és így a gazdaság termelékenysége, kibocsátása növekedhet, másrészt az, hogy így csökkenthetők azok a torzulások, amelyek a fogyasztás és szabadidő közötti választásban szűrés nélkül jelentkeznek.

6. A szűrést elsősorban az iskolarendszer végzi: a felvételi eljárásokkal, a diákok iskolázás alatti értékelésével és a diákok önkiválasztása révén.

7. Minden olyan oktatás, amely a különböző képességűek közötti különbség felismeréséhez szükséges szinten felül van, gazdaságilag már értéktelen, és az erőforrások pazarlásához vezet.

8. A szűrőelmélet gyenge változata szerint az iskolai végzettséget csak munkába álláskor használják jelzésként a munkáltatók, az erős változat szerint az egész életpálya során, mivel a munkafolyamatok összetettsége miatt nem tudják meghatározni a dolgozók határtermékét.

9. Az eddigi empirikus vizsgálatok eredményei az emberitőke-elmélet és szűrőelmélet közötti vitát inkább az emberitőke-elmélet javára látszanak eldönteni, de a szűrőelmélet gyenge változatát is alátámasztják eredmények.

Ajánlott irodalom

Arrow, K. J.: Az egyetemi oktatás rostáló szerepe. Megjelent: Egyensúly és döntés. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1979.

Spence, M.: Job Market Signaling. Quarterly Journal of Economics, Vol. 87. 1973. 355–374. o.

Stiglitz, J. E.: The Theory of Screening, Education and the Distribution of Income. American Economic Review, Vol. 65. 283–300. o.

Berg, I .: Education and Jobs. The Great Training Robbery. Praeger, New York, 1970.

Wolpin, K. J.: Education and Screening. American Economic Review. Vol. 67. 949– 958. o.

Layard, R.–Psacharoupulos, G. : The Screening Hypothesis and the Returns to Education. Journal of Political Economy, 1974. szeptember–október.

Psacharopoulos, G. : On the Weak Versus the Strong Version of the Screening Hypothesis. Economic Letters, 1979. 4.