Magyarországon valójában sohasem próbálták ki a gyakorlatban azt az elképzelést (amely a nyolcvanas évek közepe óta Kínában látszik érvényesülni), hogy lehet-e fokozatosan, lépésről lépésre a piacgazdaság irányában haladni, miközben megtartják a pártállami berendezkedés kellékeit. Már az 1968-as reform elindulásának pillanatától ezt lehetetlenné tette a nemzetközi feltételek romlása Közép- és Kelet-Európában (az ellenzéki véleménynyilvánítás erőszakos elfojtása Lengyelországban, Csehszlovákia katonai megszállása stb.). A reform folytatása nálunk a hetvenes évek elején került le a napirendről, sőt visszájára fordult.

Ennek ellenére a közgazdasági kutatásban még jó néhány évig folytatódott az 1966-ban elfogadott általános reformkoncepció által kevéssé vagy egyáltalán nem érintett területek további vizsgálata, a velük kapcsolatos elképzelések vitatása, tehát az újabb reformlépések egész sorozatának az előkészítése. Ezek a további lépések ugyan logikusan következtek és szervesen illeszkedtek az 1968-ban életbe lépett új gazdasági mechanizmusba, de már túlmentek az 1966-ban megfogalmazott elhatározásokon. A kutatók a következő megoldandó problémákat vetették fel:

a) A beruházási döntéseket decentralizálni kell , azaz ki kell venni őket a központi állami szervek kezéből. Ez azt jelentette (volna), hogy a reformnak el kell vezetnie a tőkepiac megteremtéséhez a már létrehozott árupiacok mellett. Kopátsy Sándor (1969), a Pénzügykutató Intézet vezető munkatársa új gondolkodási irányt jelző cikkében felvetette mind a tulajdon feletti felügyelet, mind a vállalatvezetés funkciójának a leválasztását az államigazgatás feladatköréről. Mindaddig a szocialista gazdaság története csak az utóbbi leválasztást ismerte ─ s ezt sem következetesen ─ az ún. vállalati önálló elszámolás ( hozraszcsot ) formájában. Kopátsy viszont közgazdasági érveket hozott fel az előbbi szükségessége mellett is ─ követve tulajdonképpen Balázsy Sándor 1956-os, Liska Tibor 1963-as és Erdei Ferenc 1965-ös elgondolásainak fonalát. Elképzelése szerint a vállalatokat részvénytársaságokká kellene átalakítani, és részvénypiacokat (értéktőzsdét) kellene létrehozni. Kezdetben a részvényeket 20 tulajdonkezelő bank között osztanák szét egyenlő arányban, de a tulajdonkoncentráció elkerülése végett törvényileg 20 százalékban korlátoznák egy-egy tulajdonkezelő bank részesedését egy vállalat tulajdonában. Akárhogy is látjuk ma Kopátsy ötletét, az mindenképpen az állami tulajdon átalakítására tett igen korai javaslat volt, hiszen maga az átalakítás csak húsz évvel később került napirendre az egykori szocialista országokban.

b) Egy Magyarországhoz hasonlóan külkereskedelem-függő országban a monetáris rendszernek a világgazdaságba való illeszkedést kell szolgálnia . Csikós-Nagy Béla (1970) a magyar gazdaságpolitika hosszú távú céljának a konvertibilis forint megteremtését nevezte meg. (A forintkonvertibilitás mint célkitűzés az 1966-ban elfogadott hivatalos dokumentumokban még csak fel sem bukkant.) Mivel az ország külkereskedelmi forgalmának kétharmadát akkoriban a KGST-országokkal bonyolította le, egy sajátos, nem monetáris elszámolási rendszerben, a konvertibilitás felé haladást a szerző csak hosszadalmas folyamatként képzelte el. S valóban, Csikós-Nagy várakozásainak teljesülése több mint huszonöt évet vett igénybe, és csak a KGST kereskedelmi rendszerének, majd magának a KGST-nek a kilencvenes évek elején bekövetkezett összeomlása után válhatott valóra.

c) A gazdasági fejlődés sikeres útjának megtalálásához nemcsak a régi gazdasági mechanizmussal, hanem a régi gazdaságpolitikai koncepcióval is szakítani kell. Ez volt Jánossy Ferenc (1969) nagy port felvert tanulmányának a következtetése. Szerinte el kell vetni az extenzív (termelésitényező-igényes), mennyiségi jellegű, lényegében autark fejlesztés koncepcióját, amely csupán a gazdaság kvázifejlett állapotát eredményezte: az alacsony minőségi színvonalú javak növekvő kibocsátását. Jánossy csaknem profétának bizonyult, amikor arra figyelmeztetett, hogy a kvázifejlett gazdaság nem tud helytállni, ha majd ki lesz téve a világpiaci erők versenyének.

A hetvenes években, miután a reform továbbfejlesztése elakadt, a közgazdasági kutatás figyelme a központi tervgazdálkodás Magyarországon kialakult addig nem ismert sajátos rendszerének a működése felé fordult. Ekkor született újjá a magyar gazdasági szociográfia is ─ némileg hasonlóan az ötvenes évek második feléhez ─, mert a közgazdászok, szociológusok érdeklődése a modellektől és elvektől az empíria, az új jelenségvilág feltérképezése, megismerése felé fordult. A kutatók, jóllehet kiemelték az új gazdálkodási mechanizmus azon sajátosságait is, amelyek kedvezően megkülönböztették a szovjet típusú tervgazdálkodástól, meglehetősen korán rámutattak az új gazdasági mechanizmus belső ellentmondásaira. Alapos elemzésnek vetették alá azokat a visszásságokat, gazdaságilag káros következményeket, amelyek abból a körülményből származtak, hogy a döntéshozási autonómiával felruházott állami vállalatok változatlanul betagolódtak az állami gazdaságirányítás hierarchizált rendszerébe, annak részei (pontosabban: alsó szintjei) maradtak [vö. Tardos (1972); Bauer (1975)]. Azokkal az ellentmondásokkal már csak később, a nyolcvanas években foglalkozott a szakirodalom, amelyek a politika és gazdaság intézményi egybeolvadásából, elválasztatlanságából adódtak.

A magyar reform ugyanis azzal, hogy ─ különféle, részben még indokolt okokból is ─ a pártállam hatalmi felépítését érintetlenül hagyta, végső soron céljainak megvalósítását blokkolta le ─ legalábbis a létező rendszer keretein belül.

Hivatkozások

Andorka Rudolf (1994): A Központi Statisztikai Hivatal szerepe a demográfiai, szociológiai és közgazdaságtani tudományban Péter György elnöksége idején. Megjelent: Árvay─Hegedűs B. (1994), 121─126. o.

Árvay János─Hegedűs B. András (szerk.) (1994): Egy reformközgazdász emlékére. Péter György, 1903─1969. Cserépfalvi─T-Twins, Budapest.

Bácskai Tamás (1957): Az értéktörvény jobb felhasználása még nem revizionizmus. Népszabadság , augusztus 14.

Balázsy Sándor (1954): Javítsuk meg tervezési módszereinket. Többtermelés , 11. sz., 2─12. o.

Balázsy Sándor (1955): Válasz a hozzászólásokra. Többtermelés , 5. sz.

Balázsy Sándor (1956): Üzemi munkástanács, vállalati önállóság, iparvezetés... Közgazdasági Szemle , 11─12. sz., 1293─1306. o.

Balázsy Sándor─Varga György (1959): A szocialista iparirányítás szervezeti kérdéseiből. Közgazdasági Szemle , 8─9. sz., 826─847. o.

Bauer Tamás (1975): A vállalatok ellentmondásos helyzete a magyar gazdasági mechanizmusban. Közgazdasági Szemle , 6. sz., 725─735. o.

Berend T. Iván (1983): Gazdasági útkeresés 1956─1965. Magvető, Budapest.

Blaug, Mark (szerk.) (1986): Who's Who in Economics. A Biographical Dictionary of Major Economists, 1700─1986. Second Edition. The MIT Press, Cambridge, MASS.

Brus, Wlodzimierz (1967): A szocialista gazdaság működésének általános problémái. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest.

Brus, Wlodzimierz (1986): Institutional change within a planned economy. Megjelent: Kaser (1986).

Brus, Wlodzimierz─Laski, Kazimierz (1989): From Marx to the market: Socialism in search of an economic system . Clarendon Press, Oxford.

Csendes Béla─Vági Ferenc (1964): Jövedelmezőség és termelés a szövetkezeti gazdaságokban. MTA KTI─Kossuth, Budapest.

Csikós-Nagy Béla (1963): Kritikai megjegyzések a világpiaci árbázisú árrendszerhez. Közgazdasági Szemle , 9. sz., 1077─1084. o.

Csikós-Nagy Béla (1966): A magyarországi árvita két szakasza. Közgazdasági Szemle , 4. sz., 393─404. o.

Csikós-Nagy Béla (1970): Gazdasági mechanizmusunk fejlesztésének főbb kérdései. Közgazdasági Szemle , 4. sz., 448─458. o.

Csikós-Nagy Béla (1995): Gazdaságpolitikai elképzelések a második világháború utánra. Magyar Tudomány , 2. sz.

Csikós-Nagy Béla─Jávorka Edit─Schmidt Ádám (1963): A szocialista világpiac ártípusának kérdése. Közgazdasági Szemle , 2. sz., 114─155. o.

EGB (1955): Economic Survey of Europe in 1954. United Nations, Economic Commission for Europe, Genf.

Erdei Ferenc (1959): Mezőgazdaság és szövetkezet. Akadémiai Kiadó, Budapest.

Erdei Ferenc (1986): Ajánlások a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztésére vonatkozó munkához. Megjelent: Szamuely (1986a), 331─340. o.

Erdei Ferenc─Csete László─Márton János (1963): A mezőgazdaság belterjessége. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest.

Erdős Péter (1956): A népgazdaság központi irányítása és a gazdasági mechanizmusok. Szabad Nép , szeptember 14.

Fejtő, François (1974): A History of the People's Democracies. Eastern Europe since Stalin. Penguin Books, Harmondsworth.

Feladataink... (1955): Feladataink a Központi Vezetőség márciusi határozatának megvalósításában. Közgazdasági Szemle , 3─4. sz., 260─268. o.

Fekete Ferenc (1959): Bővített újratermelés a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest.

Friss István (1957): Népgazdaságunk vezetésének néhány gyakorlati és elméleti kérdéséről. Az MSZMP Központi Bizottságának Politikai Akadémiája. Kossuth Könyvkiadó, Budapest.

Friss István (1978): Tíz év gazdasági reform. Valóság , 7. sz., 1─14. o.

Gadó Ottó (1963): Az iparvállalatok összevonása és a vállalati önálló elszámolás. Közgazdasági Szemle , 2. sz., 156─168. o.

Gergely István (1961): Tiszta jövedelem a szocialista iparban. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest.

Háy László (1964): Közgazdaságtudományunk helyzete és feladatai. Közgazdasági Szemle , 2. sz., 137─150. o.

Hegedűs András (1960a): A munkásbérezés rendszere iparunkban. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest.

Hegedűs András (1960b): A tervgazdálkodás konkrét rendszeréről. Közgazdasági Szemle , 12. sz., 1422─1438. o.

Hegedűs András (1961): A tervgazdálkodás konkrét rendszere kutatásának néhány elméleti és gyakorlati kérdése. Közgazdasági Szemle , 12. sz., 1412─1429. o.

Hegedűs András (1988): A történelem és a hatalom igézetében. Kossuth Könyvkiadó, Budapest.

Hegedűs B. András─Rainer M. János (szerk.) (1989), A Petőfi Kör vitái hiteles jegyzőkönyvek alapján. I. Két közgazdasági vita. Kelenföld Kiadó─ELTE, Budapest.

Hevesi Gyula (1955): A termelés gazdaságosságának feltételeiről. Közgazdasági Szemle , 2. sz., 188─198.o.

Jánossy Ferenc (1969): Gazdaságunk mai ellentmondásainak eredete és felszámolásuk útja. Közgazdasági Szemle , 7─8. sz., 806─829. o.

Judik József (1947): A hároméves gazdasági terv. Közgazdasági Szemle , 89. köt. 1─2. sz., 1─49. o.

Káldor Miklós (1979): Interjú. Valóság , 12. sz., 74─81. o.

Kaser, M. C. (szerk.) (1986): The Economic History of Eastern Europe, 1919─1975 . Volume III. Clarendon Press, Oxford.

Kemenes Egon (1955): A gazdaságosság szempontjainak érvényesülése a vállalati tevékenységben. Közgazdasági Szemle , 3─4. sz., 402─411. o.

Komló László (1962a): A munka értékelése és díjazása a termelőszövetkezetben. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest.

Komló László (1962b): A háztáji gazdálkodás szükségessége. Közgazdasági Szemle , 12. sz. 1484─1495. o.

Kopátsy Sándor (1969): A vállalati tevékenység komplex és többéves értékelésének problémája. Pénzügyi Szemle, 11. sz., 929─936. o.

Kornai János (1956): Gyökerestől írtsuk ki a bürokráciát! Szabad Nép , október 14.

Kornai János (1957): A gazdasági vezetés túlzott központosítása. Kritikai elemzés könnyűipari tapasztalatok alapján. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest.

Kornai János (1987): A magyar reformfolyamat: víziók, remények és a valóság. I─II. rész. Gazdaság , 2. sz. 5─46. o., 3. sz., 5─40. o.

Kornai János (1990): A gazdasági vezetés túlzott központosítása. Második kiadás. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest.

Kornai János (1994): Péter György, a reformközgazdász. Megjelent: Árvay─Hegedűs B. (1994), 75─89. o.

Kornai János─Richet, Xavier (szerk.) (1986): La voie hongroise. Analyses et expérimentations économiques. Calmann-Lévy, Párizs.

Kovács János Mátyás (1992): Compassionate doubts about reform economics (Economic science, ideology, politics). Megjelent: Kovács, J. M. ─Tardos, M. (szerk.) Reform and Transformation in Eastern Europe. Routledge, London and New York, 299─333. o.

Liberman, J. (1962): Plan, pribil, premija. Pravda , szeptember 9.

Liska Tibor─Márias Antal (1954): A gazdaságosság és a nemzetközi munkamegosztás. Közgazdasági Szemle , 1. sz., október, 75─94. o.

Liska Tibor (1963): Kritika és koncepció. Tézisek a gazdasági mechanizmus reformjához. Közgazdasági Szemle , 9. sz., 1058─1976. o.

Mátyás Antal (szerk.) (1994): Magyar közgazdászok a két világháború között. Akadémiai Kiadó, Budapest.

Molnár Endre (1957): Revizionista nézetek a szocialista állam gazdasági szerepéről. Társadalmi Szemle . 2. sz., június, 44─59. o.

Az MSZMP KB irányelvei a gazdasági mechanizmus reformjára (1968), Megjelent: A Magyar Szocialista Munkáspárt határozatai és dokumentumai, 1963─1966. Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 301─450. o.

Az MSZMP Központi Bizottságának kiinduló irányelvei a gazdaságirányítási rendszer reformjára (1968): Megjelent: A Magyar Szocialista Munkáspárt határozatai és dokumentumai, 1963─1966. Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 233─264. o.

Nagy Tamás (1956): Előszó. Megjelent: Péter (1956).

Nagy Tamás (1963): Egy kritikáról és koncepcióról. Közgazdasági Szemle , 9. sz., 1085─1093. o.

Nagy Tamás─Esze Zsuzsa (1963): A „többcsatornás” ipari termelői ártípus. Közgazdasági Szemle , 1. sz., 15─29. o.

Nagy Tamás─Ozsvald László (1963a): Rentabilitás és anyagi ösztönzés. Pénzügy és Számvitel, 1. sz.

Nagy Tamás─Ozsvald László (1963b): Vita az iparvállalatok tervszerű irányításának rendszeréről a Szovjetunióban. Közgazdasági Szemle , 3. sz., 332─342. o.

Nemény Vilmos Béla (1948): Gondolatok korunk átalakulásának kérdéséhez. Közgazdasági Szemle , 90. köt., 1─4. sz., 115─128. o.

Ozsvald László (1963): A műszaki dolgozók anyagi ösztönzési rendszere. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest.

Péter György (1954): A gazdaságosság jelentőségéről és szerepéről a népgazdaság tervszerű irányításában. Közgazdasági Szemle , 3. sz., december. Megjelent: Péter (1956), 31─69. o.

Péter György (1956): A gazdaságosság és jövedelmezőség jelentősége a tervgazdálkodásban. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest.

Péteri György (1994): A Központi Statisztikai Hivatal és a gazdasági reform. Megjelent: Árvay─Hegedűs B . (1994), 111─120. o.

Pető Iván─Szakács Sándor (1985): A hazai gazdaság négy évtizedének története. 1945─1985. I. Az újjáépítés és a tervutasításos irányítás időszaka. 1945─1968. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest.

Pető Iván (1987): A gazdaságirányítási mechanizmus és a reform megítélésének változásai a hatvanas évek közepén. Medvetánc , 4. sz.

Propagandista (1986): A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének határozata a párt politikai irányvonalában és gyakorlati munkájában elkövetett hibákról s az ezek kijavításával kapcsolatos feladatokról. 1953. június 28. Propagandista , X. évf. 4. sz., 136─167. o.

Schmidt Ádám (1961): A vállalati jövedelemelvonás kérdései. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest.

Schumpeter, Joseph (1942): Capitalism, Socialism and Democracy. Harper&Bros., New York.

Sík György (1966): A tervezés tudományos színvonalának és a gazdaságirányítás reformjának kapcsolata. Közgazdasági Szemle , 4. sz., 405─416. o.

Szabó Kálmán─Mandel Miklós (1966): Az állóeszköz-gazdálkodás helye az új mechanizmusban. Közgazdasági Szemle , 5. sz., 525─538. o.

Szamuely László (szerk.) (1986a): A magyar közgazdasági gondolat fejlődése, 1954─1978 . Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest.

Szamuely László (1986b): Bevezetés. Negyedszázados vita a szocialista gazdaság mechanizmusáról Magyarországon. Megjelent: Szamuely (1986a), 9─56. o.

Szamuely László (1987): Szocializmusfelfogás, modernizáció és reform Magyarországon, I. rész. Világosság , 4. sz.

Szurdi István (1958): Néhány észrevétel a Közgazdasági Szakértő Bizottság elgondolásaihoz, javaslataihoz. Közgazdasági Szemle , 7. sz., 688─695. o.

Tardos Márton (1972): A gazdasági verseny problémái hazánkban. Közgazdasági Szemle , 7─8. sz., 911─927. o.

Theiss Ede (1947): Dinamikai közgazdaságtudomány és társadalmi folyamat. Közgazdasági Szemle , 89. köt. 3─4. sz., 129─155. o.

Varga Edit (1958): A tervezés módszereinek megjavítása. Közgazdasági Szemle , 7. sz., 696─705. o.

Varga György (1957): Gazdasági mechanizmus „vagy” gazdaságpolitika? Közgazdasági Szemle , 7. sz., 759─770. o.

Varga István (1947): A gazdasági élet fejlődése és a közgazdaságtan. Közgazdasági Szemle , 89. köt. 5─12. sz., 257─274. o.

Varga István (1957): A Közgazdasági Szakértő Bizottság elgondolásai. Közgazdasági Szemle , 10. sz., 997─1008. o.; 12. sz., 1231─1248. o.

Varga István (1958): Néhány gondolat a népgazdasági tervezés módszereinek megjavításáról. Közgazdasági Szemle , 2. sz., 151─161. o.

Vincze Imre (1955): Tervezési módszereink tökéletesítésének néhány problémája. Közgazdasági Szemle , 10. sz., 1215─1225. o.