KSZA

Hagyományos versenyeszközök: minőség, pontosság, szelektív árpolitika

A kisvállalkozók hagyományos versenyeszközeinek a szerepe sem csökkent. A szocializmusbeli vállalkozók sikerének is része volt az állami szektornál jobb, garantált minőség: „Van egy olyan nevű úr, hogy P. János, ő szokta fúrni a hengereket, meg ilyesmi. Én hajlandó vagyok lemenni K-re, vinni a blokkot, hozni a blokkot, mert tudom, hogy tizenöt éve, amióta mi kapcsolatban állunk, nekünk panaszmentes volt a tevékenységünk.” (Interjúrészlet, készült 1993-ban egy autószerelő kisiparossal. A vállalkozás kezdő éve: 1971.))

A jó minőség bővíti a vevőkört: „Egy öntapadós címkét rárakunk mindenféle készülékre, és ez tartalmazza azt, hogy a készüléket javította Cs. István kisiparos, Árpád utca 10. szám, a műhely itt van, telefonszám. Ugyanakkor volt egy rubrika, amibe be tudtuk jegyezni, hogy mikor végeztünk a készülékkel, és mennyi garanciát adunk rá. Kisjavításoknál nem szoktuk, de amikor alkatrészt cserélünk benne, amire már garanciát kell adni, akkor ezt a címkét egyértelműen elhelyezzük. Az ügyfél engedélyével. És ez egy idő után meghatározza a piackörünket, mert az ügyfelek visszajönnek. Ha jól dolgozunk azért, ha rosszul dolgozunk, visszahívnak újra. Ugyanakkor a készülékre ráhelyezett címke a baráti kört, egyáltalán a családban megforduló emberek körét bővíti. Ezt a címkét odáig fejlesztettük, hogy három évenként másra cseréljük a címke színét, ugyanaz a címke megy, de más-más színnel. És követni tudjuk, hogy melyik évben végeztük a munkát.” (Interjúrészlet, készült 1993-ban egy háztartásigép-javító vállalkozóval. A vállalkozás kezdő éve: 1981.)

Továbbra is fontos versenyeszköz a pontosság, a megbízhatóság. Ugyanennél a vállalkozónál „régóta úgy megy a munkavállalás, hogy kettő, maximum három óra hosszat kérünk egy ügyféltől, és megbeszéljük, hogy a napnak melyik időszakában megyünk. Nekünk ne vegyen ki szabadságot, ne kelljen a munkahelyéről elmaradni, vagy éppenséggel, ha magángazdálkodó, akkor ne kelljen otthon maradnia, tehát a saját életét tudja élni.” (Uo.)

A pontosság, a megbízható minőség, a vállalt garanciák is jelzik, hogy a kisebb vállalkozások nagy súlyt fektetnek a vevőkkel, különösen a törzsvevőkkel kialakított személyes kapcsolatra. Tudják, hogy itt versenyelőnyben vannak a nagyokkal szemben: „Már akkor látszott, pedig ez tíz évvel ezelőtt volt, hogy tele van a város nagy szállodával, és a kicsiket sokkal jobban kedvelik a külföldi vendégek is. Ha bemész egy Grand Hotelbe, van hatszáz szoba, a portás elintéz azzal, hogy ad egy kulcsot és kész. Nincs másra idejük. Itt ez teljesen más. Amíg egy szálloda akár harmincszobás, addig a portásnak van ideje foglalkozni a vendéggel nyolc órában. Aki jó portás, az foglalkozik a vendégeivel. Itt megteheti, ott nem teheti meg, mert abban a pillanatban, ahogy leáll beszélgetni a vendéggel, a többi ott áll a kulcsért.” (Interjúrészlet, készült 1993-ban egy szállodatulajdonossal. A vállalkozás kezdő éve: 1992.)

A személyes kapcsolat, a foglalkozás, a törődés a vevőkkel a vállalkozók számára nemcsak a haszon, de az elégedettség és öröm forrása is: „Most már tudom, hogy mi a különbség, ha az ember egy állami alkalmazott és az itteni munka között. Lelkileg óriási különbség. Egy nagy forgalmú patika volt, ahol dolgoztam, és hát sok embernek ment a busza, nem ért rá, ha valami nem volt, nem tudtam megmagyarázni, nem én vagyok az oka. És számtalanszor veszekedés volt. Egy csomó ember azóta idejár, és teljesen más a szituáció egy taposómalomban dolgozni, vagy ezt csinálni.” (Interjúrészlet, készült 1994-ben egy magángyógyszertár tulajdonosával. A vállalkozás kezdő éve: 1990.)

A vevőkör megtartásának fontos eszköze a szelektív árpolitika , ahol a törzsvevő árkedvezményben is részesülhet. Egy fogtechnikus vállalkozó: „azokat a szolgáltatásokat, amiket a város lakosságának, tehát az idősebb rétegnek nyújtunk, annak az ára, mondhatom azt, nem változott 1988 óta. Azt is mondhatom, hogy majdnem veszteséggel csináljuk ezt a profilt, de úgy érzem, hogy ezt is ki kell elégíteni.” (Interjúrészlet, készült 1994-ben egy fogtechnikai laboratórium tulajdonosával. A vállalkozás kezdő éve: 1985.)

Egy másik esetben egy lakatosvállalkozó a visszatérő megrendelőt egy viszonylag alacsonyabb árral fogadja, „mert nem mindegy, hogy egy évben mondjuk bruttó kétmillió forintért egy kft.-nek dolgozom, és mondjuk idejön egy megrendelő, aki még bizonytalan. Akkor megpróbálom elkészíteni neki azt az alkatrészt. És vagy elfogadja az én ajánlatomat, vagy elmegy máshová.” A törzsvevő – a kölcsönös bizalom alapján – akár fizetési haladékot is kaphat: a törzsvevőink közül van, akivel meg tudok egyezni, hogy ekkorra van kész, és ekkora, tehát két hónap múlva tudja kifizetni a megrendelt munkát.” (Részletek egy interjúból, készült 1994-ben egy gépi forgácsoló vállalkozás tulajdonos-vezetőjével. A vállalkozás kezdő éve: 1982.)