De miért működtetnek vállalkozásokat tartósan kedvezőtlen gazdasági környezetben olyanok, akik a forgalom, a létszám és a piacrészesedés növekedését tervezték? A magyarországi gazdasági visszaesés feltételei között eredményes vállalatok jellemzően „több elemből álló intézkedéscsomaggal válaszoltak az 1989–1991-es gazdasági visszaesésre, piacaik drámai szűkülésére”. ( Laki [1992] 565. o.) A csomagban egyaránt találhatók a időhúzó, a túlélést segítő, valamint a tartós megoldással kecsegtető módszerek. A tapasztalt vállalkozók és vállalatvezetők „pontosan tudják, melyek azok a lépések, amelyekkel az esetek nagy részében csak időt nyernek, amelyek csak elnyújtják az alkalmazkodás időtartamát. Ezeket a lépéseiket gondosan elkülönítik a tartós megoldással kecsegtető módszerektől. Ugyancsak megkülönböztetik a gyorsan visszavonható intézkedéseket azoktól, amelyek visszafordíthatatlan, vagy csak nehezen visszafordítható következményekkel járnak.” (Uo. 566. o.)

A szocialista gazdaság magánvállalkozói is különbséget tettek az időhúzás és a vállalkozásuk helyzetét stabilizáló módszerek között. A vállalkozási formák gyakori váltása jellemzően az időhúzás eszköze volt, míg a tartós fennmaradást szolgálta az állami munkahely megőrzése, a növekedés elutasítása, a háztartásban és a vállalkozásban egyaránt hasznosítható fokozatos beruházás, a kapcsolati háló gondos felépítése és ápolása, és a beépülés a szocializmus hatalmi intézményeibe.

Az 1989 utáni időszakban a túlélés vagy a tartós fennmaradás számos, korábban hatékony eszközét már nem lehetett alkalmazni. Egyre kevesebben tudtak kudarc esetén visszalépni az állami szektorba. Értékvesztése miatt a korábbinál kevesebben voltak képesek a vállalkozás indítása után a háztartási vagyon kisebb-nagyobb részét tőkeként működtetni. A szocializmusban felhalmozott vállalkozói készség, kapcsolatok és tudás más elemei azonban az új feltételek között is hasznosíthatónak bizonyultak. A sikeres vállalkozók szerzett tudásukat a fejlett piacgazdaságokban tanult módszerekkel, az átmenet kikényszerítette munka-, üzem- és vállalatszervezési újításokkal, az árupiaci és a vállalatok közötti kapcsolatok újszerű felépítésével is gyarapították. Ezek segítették a túlélést vagy a vállalkozások tartós fennmaradását.