|
|
|
A hozzájutási elvek társadalmi – ezen belül hatalmi – viszonyokba ágyazva működnek, és tovább formálják e viszonyokat. E viszonyok határozzák meg, hogy az adott tranzakció erősíti vagy gyengíti a szociális integrációt, hogy milyen szinten és milyen körben elégít ki szükségleteket, hogy mennyire biztosít biztonságot. A továbbiakban, ha végtelenül leegyszerűsítve is, néhány ilyen sajátosságot bontok ki.[68]
Az egyes egyszerű hozzájutási elveket formáló hatalmi viszonyok radikálisan különböznek, amint ezt a következő nagyon leegyszerűsített áttekintés is érzékelteti.
– Az egyoldalú adás aszimmetrikus viszonyt hoz létre adó és kapó között, amely egyenlőtlenség a kapcsolat folyamatában felerősödhet.
– A reciprocitás definíciószerűen szimmetrikus viszonyokra épül és a szimmetriát erősíti. Ez nem azt jelenti, hogy a társadalmat magát nem szövik át egyenlőtlen hatalmi viszonyok. Csupán arról van szó, hogy a reciprocitási viszony (elvileg) a hierarchiában hasonló helyzetet elfoglalók között jön létre.
– A piaci viszonyok formálisan szimmetrikus hatalmi viszonyt tételeznek fel, valójában, ahogy erről szó volt, a szubsztantív egyenlőtlenség jelentős lehet.
– Az állampolgári (a szociális polgárisághoz tartozó) jogok törvényesítése feltételezi a modern állam létét szükségképpen egyenlőtlen és hierarchizált hatalmi viszonyokkal. A szociális jogok azonban attól függően lehetnek erősebbek vagy gyengébbek, hogy mennyire védi a szociális jogokat is a demokratikus berendezkedés, ezen belül az erős polgári és politikai jogok; hogy milyen erők és érdekek befolyásolják az adott kormányt; hogy milyen ideológiák működnek és hatnak a pozitív jogok mellett vagy ellen; és hogy végeredményben hogyan vélekednek a választók a szociális jogokról.
1. táblázat. Az egyelvű tranzakciókhoz kapcsolódó hatalmi viszonyok szimmetriája–aszimmetriája
|
Hozzájutási elv |
Kapcsolat jellege |
A kapcsolaton belüli szimmetria jellege |
||
|
szimmetrikus |
aszimmetrikus |
formális |
szubsztantív |
|
|
Altruizmus |
* |
|||
|
Reciprocitás |
* |
* |
||
|
Önszabályozó piac |
* |
* |
||
|
Állampolgári jog |
* |
* (?) |
* (?) |
|
Megjegyzés: a kérdőjel azt fejezi ki, hogy a hatás bizonytalan: a szimmetria a szélesebb társadalmi összefüggésektől függően lehet formális vagy szubsztantív.
Az 1. táblázat az egyes elvekhez kapcsolódó hatalmi viszonyok jellegét vázolja.
[68] Schulte is egy mögöttes dimenzió mentén tesz különbséget a szociális ellátások között, de más logikával él. Nála a kiemelt sajátosság a tulajdonosi jog típusa. „A társadalombiztosításban egyenértékek pénzbeli cseréjéről van szó…”. „Az oktatási és foglalkoztatási támogatásoknál, illetve a családi ellátásoknál egyenértékek társadalmi cseréje” történik. A szociális segélynél „nagyon gyengék” a tulajdonosi jogok, mert itt nincs szó „teljesítmény és viszontteljesítmény cseréjéről” [ Schulte (1998) 14–15. o.).