Sajnos, jelenleg nem fenyeget az a veszély, hogy a még tisztázatlan fogalmi kérdések válnak az empirikus kutatás fő akadályaivá. Az adatok és a modellezésre fordítható erőforrások hiánya miatt egyelőre amúgy sem lehetne a teljes magyar nyugdíjrendszer újraelosztási térképének megrajzolására vállalkozni, nemzetközi összehasonlításról nem is beszélve.

Meg lehet azonban kísérelni – mindenekelőtt tapasztalatszerzés céljából – néhány születési, illetve nyugdíjazási évjárat megtérülési rátájának és hagyatékának számszerűsítését, az évjáraton belüli alcsoportok közötti újraelosztás korrektségének és terjedelmének vizsgálatát. Célszerű választással korlátozni lehet az adathiány miatt mindenképpen szükséges feltevések körét, és talán sikerülhet viszonylag hiteles eredményekhez jutni. Néhány kiválasztott születési, illetve nyugdíjazási évjárat adatai alapján bizonyára nem lehet majd a rendszer egészére vonatkozó végleges következtetésekhez jutni, de szerencsés esetben sikerülhet közelítő képet kapni a magyar nyugdíjrendszerben folyó újraelosztás mértékéről és jellegéről, sikerülhet a további munkát megalapozni. Jelenleg ezt tekintem reálisan kitűzhető, közvetlen célnak.