Definiáltuk a nyugdíj-biztosítási rendszerekben működő újraelosztás alapvető kategóriáit , amelyek egyénekre és egyének hierarchikusan egymásba épülő csoportjaira egyaránt értelmezhetők, az állami felosztó-kirovó rendszerekre és tőkésített magánpénztárakra egyformán érvényesek. Ezek a kategóriák 1. az életjárulék, 2. az életnyugdíj, 3. a hagyaték, azaz az életjárulék és az életnyugdíj különbsége, valamint 4. a megtérülési ráta, vagyis az életnyugdíj és az életjárulék hányadosa.

Definiáltuk az újraelosztás fogalmát mint a pozitív és negatív hagyatékok közötti kiegyenlítést, a pozitív hagyatékok rendszeren belüli felhasználását a negatív hagyatékok finanszírozására. Az újraelosztás terjedelmét a pozitív belső hagyatékok összege fejezi ki.

Az életjárulékot exogén adottságnak tekintve, részleteztük az életnyugdíjat meghatározó tényezőket, az induló nyugdíj megállapításától a nyugdíjas életszakasz fejleményein át, az adott időponti jelenértékre történő diszkontálásig. E tényezők szorzataként állítottuk elő a megtérülési rátát , amelyből kifejezhető a hagyaték is.

A megtérülési rátát kialakító tényezőket két típusba soroltuk. Az egyikbe azok a tényezők tartoznak, amelyek egyének és/vagy csoportok közötti differenciálást, nem egyenlő elbánást képviselnek. Ha ilyenek hatások működnek, akkor az újraelosztás biztosításilag nem korrekt, és a rendszer olyan mértékben nevezhető valóban „redisztributívnak”, amilyen mértékben ilyen tényezők is érvényesülnek.

A megtérülési rátát kialakító tényezők másik típusába olyan hatásokat soroltunk, amelyek a nyugdíjbiztosítás lényegéből, a halandósági kockázat megosztásából fakadnak. Lényeges eredmény, hogy nem pusztán maga az években mért élettartam tartozik ide, hanem olyan társadalmi-gazdasági tényezők is, amelyek elválaszthatatlanok az élettartamtól, mert egyrészt végig érvényesülnek a rövidebb vagy hosszabb nyugdíjas élet során, másrészt befolyásolják magát az élettartamot is. Ha kizárólag ezek a tényezők érvényesülnek, akkor az újraelosztást biztosításilag korrektnek nyilváníthatjuk, mivel a rendszer alapvető funkcióját valósítja meg.