Többéves kutatómunka eredményeit tartja kezében az olvasó. A kisvállalatok tevékenységének elemzését még a Szövetkezeti Kutató Intézetben kezdtem a hetvenes években, amikor a Tellér Gyula vezette ipari szövetkezeti csoport számára készítettem esettanulmányokat. A nyolcvanas évek első felében a Német Szövetségi Köztársaságban, majd az Amerikai Egyesült Államokban tanulmányoztam a kisvállalatok állami támogatásának rendszerét. A magyarországi kommunista rendszer összeomlása után 1989-ben a MTA Közgazdaságtudományi Intézetébe kerültem, kutatási témámnak a privatizációt választottam.

A magánosítás, a magánszektor terjeszkedése kétféle módon zajlott (zajlik). A politikusok és a közvélemény figyelmének középpontjába a nagy állami vállalatok, állami gazdaságok, illetve a termelőszövetkezetek magánkézbe kerülésének eseményei, a privatizációs módszerek hatékonyságának kérdései kerültek. Ezzel párhuzamosan a magángazdaság egy másik irányban is terjeszkedett – több mint egymillióra nőtt az újonnan alapított, túlnyomó részben igen kis méretű magánvállalkozások száma. Ezeket nem „privatizátorok”, hanem az állami szektorból kivált munkások, alkalmazottak, a korábban a vállalati hierarchia alacsonyabb posztjait elfoglalók (művezetők, csoportvezetők) hozták létre. Növekvő érdeklődéssel figyeltem ezt a folyamatot, és amikor megindult a CIPE (Center for International Private Enterprise) Gazdasági-jogi reformprogram Magyarországon című kutatási programja (az USAID pénzügyi támogatásával), akkor ennek keretében a Földi Tamás vezette Politikai Kutatások Intézete megbízásából a kis magánvállalatok helyzetét feltáró terepkutatásba kezdtem.

Ez a könyv nem csupán a két magyarországi kisvárosban, Egerben és Nagykanizsán folyó kutatás eredményeit tárja az olvasó elé. A kutatás során kiderült, hogy a vállalkozók viselkedését csak a múlt felhalmozott tapasztalatainak, valamint az új intézményi-gazdasági környezet leírása alapján lehet kielégítően értelmezni. A könyv ezért a szocializmusbeli magánvállalkozás különös politikai és piaci feltételeinek, kockázati viszonyainak bemutatásával kezdődik. Ezt követi a rendszer összeomlása előtti várakozások, majd a rendszer összeomlása utáni a magánvállalkozások világában lezajlott folyamatok bemutatása.

Az eredetileg csupán vállalkozókkal készített interjúkra alapozott kutatás nemcsak a múlt, a makrogazdasági folyamatok és az új intézményi környezet vizsgálatával tágult, nemcsak az információs forrásai bővültek. A hiányosságok feltárásában, új ötletek megfogalmazásában nagyban segített, hogy munkahelyeimen, a Közgazdaságtudományi Intézetben és a Közép-európai Egyetem politikatudományi tanszékén előadhattam kutatási eredményeimet. A két tudományos közösségben a viták során megfogalmazottakat újragondolva javítottam a kutatási tervet és az itt közreadott írás színvonalát.

Nemcsak a felsorolt négy intézménynek (a CIPE-nek, a Politikai Kutatások Intézetének, az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének és a Közép-európai Egyetem politikatudományi tanszékének) tartozom köszönettel. A tanulmány korábbi változatát igen sok barátomhoz és kollégámhoz jutattam el. Közülük jó néhányan nagy elfoglaltságuk miatt nem olvasták, illetve kommentálták tanulmányomat. Nagy örömömre még többen voltak azok, akik szakítottak időt az olvasásra és arra, hogy elmondják véleményüket. Közülük elsőnek tanítómesteremnek, Lányi Kamillának mondok köszönetet, az ő bíztatása és bíráló megjegyzései nélkül talán el sem készült volta ez a könyv. Köszönöm továbbá Bauer Tamás, Bródy András, Csanádi Mária, Fertő Imre, Farkas János, Földi Tamás, Hárs Ágnes, Inzelt Annamária, Rajnai Péter, Kovács András, Kertesi Gábor, Köllő János, Major Iván, Pete Péter, Révész Gábor, Szalai Erzsébet, Szalai Júlia, Tárnok Éva és Vajda Ágnes segítő, bíráló megjegyzéseit. Köszönettel tartozom Kempfner Zsófiának a kötet megtervezéséért és Patkós Annának szerkesztői munkájáért.

A hibákért és hiányosságokért természetesen a szerzőt terheli a felelősség.

Budapest, 1998. január

Laki Mihály