Kertesi Gábor — Kézdi Gábor

Általános iskolai szegregáció, II. rész

Az általános iskolai szegregálódás folyamata Magyarországon és az iskolai teljesítménykülönbségek

A tanulmány azt vizsgálja, miként erősítheti fel az iskolarendszer a szegregáció mechanizmusai révén a társadalmi egyenlőtlenségeket. Az iskolai szegregáció - különböző származású tanulók eltérő iskolákban vagy osztálytermi csoportokban történő oktatása - többféle mechanizmus következménye lehet: létrejöhet adminisztratív döntések következtében, de felerősödhet spontán módon, egy teljes mértékben szabaddá vált iskolaválasztási rendszer működésének következtében is. Ez utóbbi jellemzi a rendszerváltás utáni magyar iskolarendszert. A tanulmány közgazdasági érvekre és nemzetközi tapasztalatokra támaszkodva kimutatja, hogy a hátrányos családi körülmények közül érkező gyermekek egy erősen szegregált iskolarendszer keretei között - a kortárs csoport hatása és az alacsonyabb hatékonyságú pedagógusi munka miatt - alacsonyabb színvonalú oktatásban részesülnek, mint egyébként részesülnének. Az igen gyéren rendelkezésre álló hazai adatok felhasználásával kimutatja, hogy az általános iskolák közötti egyenlőtlenségek nagymértékben megnőttek a rendszerváltás óta, és ezek valószínűleg növelték az eredményességbeli egyenlőtlenséget is. Az általános iskolai szegregáció fontos tényező lehet annak magyarázatában, hogy Magyarországon nemzetközi összehasonlításban miért kiugróan magas a gyermekek családi háttere és általános iskolai eredményessége közötti összefüggés. A magyar iskolarendszer e sajátossága miatt jelentősen növeli az öröklött társadalmi egyenlőtlenségeket, ami mind hatékonysági, mind morális szempontból súlyosan kifogásolható. A tanulmány első részében elméleti érveinket fejtettük ki, a második részben az iskolai szegregálódás tendenciáiról rendelkezésre álló hazai tapasztalatokat összegezzük. Journal of Economic Literature (JEL) kód: I21, J15.

LII. évf., 2005. május (462—479. o.), Tanulmány

(PDF formátum, 279.41 kB)