A plafon és a degresszió együttes elemzése azért is indokolt, mert a fokozatos leépítést a sávhatárok előírt növelése mellett a járulékplafon is meghatározza. A törvényi rendelkezések ugyanis kimondják, hogy megszűnik az a degressziós sáv, amelyiknek már a kezdőpontja is a biztosítási jövedelemhatár (plafon) fölött van.

A járulékplafon bevezetésének eredeti célja a társadalombiztosításba befogadható jövedelmek terjedelmének szabályozása, a nyolcvanas évek végén, a kilencvenes évek elején keletkezett kiugróan magas jövedelmek és az ezekből (az akkor még csupán 3-4 év beszámítási időszak alapján) megállapítható nyugdíjak korlátozása volt. A járulékplafon alkalmazása ugyanakkor tért nyitott az önkéntes nyugdíjpénztárak működésének.

1998-ban Magyarországon olyan mértékű a jövedelemszóródás, hogy a viszonylag alacsony szinten (az adott évre tervezett bruttó átlagkereset kétszeresében) megállapított jövedelemkorlát nemcsak a kiugró jövedelmeket rekeszti ki, hanem – az öregségi nyugdíjat igénylők körében – a felső két jövedelmi decilist érintette, s ez azóta csak tovább emelkedhetett. Indokolt tehát a járulékfizetési felső határ felemelése az átlagkereset két és fél-, háromszorosára. Viszont, amennyiben ezt a törvény jelenlegi degresszióleépítési szabályával együtt alkalmazzuk, a sávok lassabb ütemben „érnék utol” a plafont, így 2010-ben is még hat sáv lenne érvényben. Ezzel összefüggésben javasolható a sávhatárok évi 8 százaléknál gyorsabb növelése. A kiegészítő jellegű vizsgálatok arra utalnak: a két és félszeres biztosítási plafon hatását a jelenlegi nettó átlagkereset index + 8 százalékpontos növekedés helyett +12 százalékos mértékű sávemelés képes ellensúlyozni. Ezzel 2010-re két sáv maradna érvényben.

Mindhárom vizsgálati megközelítés tehát a degresszió korlátozó hatásának viszonylag gyors ütemű térvesztését mutatta ki. A degressziós sávok szükségszerűen lényegesen gyorsabb ütemben emelkednek, mint a keresetek. Így egyre többen lesznek olyanok, akiket nem is érint a degresszió, vagy amennyiben mégis beleesnek a degresszió hatókörébe, csak a csekély korlátozást érvényesítő sávokat érik el. A legnagyobb nyugdíjkorlátozást okozó sávok egymás után érik utol a járulékplafont, s ezzel egyidejűleg meg is szűnnek. A degresszió leépülése tehát egyszerre két oldalról, alulról és felülről történik.