Valentiny Pál

Árprés és felfaló árazás

Közgazdasági elmélet, bírói, szabályozói gyakorlat

A cikk a felfaló árazás és az árprés fogalmának, közgazdasági hátterének bemutatására, valamint annak vizsgálatára vállalkozik, hogy ezekre hivatkozással milyen bírói gyakorlat alakult ki, milyen szabályozói beavatkozások történtek. A felfaló árazás és az árprés vizsgálatának kérdése az utóbbi időben többek között azért került előtérbe, mert a hálózatos közszolgáltatások liberalizálása óta eltelt idő alatt világossá vált, hogy sok területen a liberalizáció, a kizárólagos jogok felszámolása önmagában nem elegendő a verseny kívánatos mértékének eléréséhez. A liberalizációt követően az Európai Unióban jogi formát is öltött az a felismerés, hogy a jövőben az ágazati és a versenyszabályozásnak új, a korábbinál egymásra utaltabb és együttműködőbb viszonyát kell kialakítani. A szabályozási változások iránya kettős, egyfelől az ágazati szabályozásban a korábbinál nagyobb hangsúlyt kapnak a versenyszabályozás elvei, másfelől egyes versenyszabályozási kérdésekben - vállalatfelvásárlások, összeolvadások, versenykorlátozások - várhatóan megnő az ágazati szakértők szerepe. A szabályozási reformoknak ugyanakkor közös vonása, hogy a megalapozott szabályozói döntések egyre sokrétűbb elemzést igényelnek, és ezen belül egyre fontosabb szerepet játszanak a közgazdasági elemzések. Journal of Economic Literature (JEL) kód: K21, K23, L51, L97.

LI. évf., 2004. január (24—45. o.), Tanulmány

(PDF formátum, 201.2 kB)