Ringhoffer Örs István — Vedres Péter

Az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer költségeinek előrejelzése

Az Európai Unió nettó klímasemlegességi célkitűzése nem teljesíthető az energiafogyasztás csökkentése, illetve a felhasználás hatékonyságának növelése nélkül. Az energiahatékonysági kötelezettségi rendszerekben a kötelezetteknek (az energiakereskedőknek) ösztönözniük kell végfelhasználóik energiamegtakarításait. Ha a kötelezettek nem teljesítik az előírt energiamegtakarítást, bírságot kell fizetniük. A kötelezettségi rendszerek alkalmazása során a szennyezőenergia-felhasználás externális költségeit internalizálják, ha az energiafelhasználás nem csökken, akkor az energiáért magasabb árat kell fizetni. A szakpolitika kötelezettje a kereskedő, azonban a versenyző vállalat profitmaximalizáló racionális magatartása szerint e költségeit tovább fogja hárítani a végfelhasználókra. A tanulmányban bemutatjuk a kötelezettségi rendszerek elméleti hátterét, nemzetközi szinten alkalmazott változatait és azok tanulságait. Majd bemutatjuk a 2021. január 1-jétől Magyarországon bevezetett energiahatékonysági kötelezettségi rendszert, és négy eltérő forgatókönyv szerint elemezzük a várható költségeket, a rendszer által okozott energiaár-növelési kényszert. Összefoglalásként ajánlásokat is teszünk az újonnan bevezetett szakpolitikai intézkedés eredményességének javítása érdekében.* Journal of Economic Literature (JEL) kód: H23, H71, K32, L51, Q58.

LXIX. évf., 2022. május (597—624. o.), DOI:10.18414/KSZ.2022.5.597, Tanulmány

(PDF formátum, 247.75 kB)