Boda György Juhász Péter Matyusz Zsolt Stocker Miklós
A fenntartható gazdasági növekedés és a tudástőke
A tanulmány célja, hogy meghatározza a magyar gazdaságban lekötött tudástőke mennyiségét és eloszlását a különböző szektorok között és a vállalati szektoron belül, valamint ennek alapján javaslatokat fogalmazzon meg a gazdasági növekedés gyorsítására. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) társaságiadó-adatbázisának számviteli adataiból egy egyszerűsített modellel vállalatonként megbecsültük az egyes vállalatok értékét, majd abból a reziduális módszerrel kiszámítottuk tudástőkéjüket. Ezt aggregáltuk az upstream gyártási és downstream ágazatokra a hazai, a nemzetközi tulajdon és a méretnagyság szerint. Eredményeink szerint a tőkefelhalmozás legjelentősebb része a tudástőkéből ered. A tudástőke nagy része azonban a közepes jövedelmi csapda sajátosságaként a gyártási szektor nagyobb, elsősorban külföldi irányítású vállalataiban koncentrálódik, és nem fejlődik eléggé a downstream területeken. Ez jelentős növekedési hátrány, mivel a termelés hozzáadottérték-tartalma a gyártásban a legalacsonyabb. A növekedés gyorsítható, ha a termelés egy részét az upstream vagy a downstream ágazatokba csoportosítjuk át. Ez jelentős pótlólagos erőforrást, főleg tudástőke-felhalmozást igényel, ami jelentősebb állami szerepvállalás nélkül nem lehetséges. Journal of Economic Literature (JEL) kód: E22, E23, M11, M21, M41.
LXVIII. évf., 2021. november (2—35. o.), DOI:10.18414/KSZ.2021.k.2, Különszám 2021
(PDF formátum, 344.92 kB)