Isztin Péter

Bűnök és büntetések - tanulságok a közgazdaságtani irodalomból

A tanulmány a bűnözés és büntetés közgazdaságtani irodalmát foglalja össze, ezen keresztül mutatva be a különböző büntetőpolitikai lépések várható hatásait. Gary Becker közgazdaságtani alapmodellje - amely abból indul ki, hogy a bűnelkövetők racionális döntéshozók, s az elkövetésről a bűncselekmény hasznai és költségei alapján döntenek - többek között azt jelzi előre, hogy a magasabb piaci bérűek kevesebb bűncselekményt követnek el, illetve a bűnelkövetések száma függ a büntetések mértékétől és valószínűségétől. Az empirikus tanulmányok, amelyek nagyrészt alátámasztják az alapmodell állítását, a következő megállapításokra jutottak: az Egyesült Államokban túl hosszúak a börtönbüntetések, szigorításuk helyett érdemesebb a bűnüldözésre fordítható erőforrásokat más megoldásokra - például a rendőrség létszámának növelésére - költeni. Európában - az amerikaihoz képest jóval enyhébb büntetési tételek miatt - komoly elrettentő hatása lehet a büntetési tételek növelésének is. Érdemes azonban az ígéretes helyettesítő vagy kiegészítő beavatkozásokkal kísérletezni: házi őrizettel, közvetlen pénzbeli ösztönzőkkel, kognitív viselkedésterápiával, az oktatási rendszer fejlesztésével - és ezen belül a hátrányosabb helyzetűek emberi tőkéjébe való beruházással -, pénzbüntetéssel, valamint a bűnözéshez kapcsolódó termékek (például az alkohol) nagyobb mértékű megadóztatásával.* Journal of Economic Literature (JEL) kód: J24, K14, K42.

LXV. évf., 2018. március (287—302. o.), DOI:10.18414/KSZ.2018.3.287, Szemle

(PDF formátum, 538.02 kB)