Simonovits András

Hogyan értékelte alá a tb-nyugdíj "optimális" szintjét Feldstein 1985-ben?

Feldstein nagy hatású modelljében (Feldstein [1985]) a kormányzat egy tb-nyugdíjrendszer segítségével küzd a reprezentatív egyén rövidlátása ellen. 1. Teljesen rövidlátó dolgozó esetén a társadalmilag optimális tb-nyugdíj szintje jelentősnek adódott. 2. Részlegesen rövidlátó dolgozó esetében azonban Feldstein egy másik optimumot talált, amely jelentősen kisebb, esetenként 0 volt. Feldsteinnel ellentétben nem tekintünk el attól, hogy sem egy józan bank, sem egy jó szándékú kormányzat nem engedi, hogy polgárai a nyugdíjjárulékot hosszú távú kölcsönnel fedezzék. Ekkor a kormányzat a részleges rövidlátás esetén is szükség szerint a 2. helyett az 1. változatot választja: azaz a valódi optimum jóval nagyobb lehet, mint Feldsteiné. Journal of Economic Literature (JEL) kód: D10, H55, J13, J14, J18, J26.

LXV. évf., 2018. január (66—73. o.), DOI:10.18414/KSZ.2018.1.66, Tanulmány

(PDF formátum, 535.34 kB)