Mellár Tamás
Szolgálólányból királycsináló - avagy az ökonometria makroökonómiai térhódítása?
Ez a cikk az ökonometria makroökonómiában betöltött szerepét tekinti át az elmúlt harminc-negyven esztendő távlatában. Azt a folyamatot próbálja megragadni, amelyben az ökonometria a segédtudományi szerepből egyre inkább kulcspozícióba került az újklasszikus makroökonómiában. Először a mak ro egyen súly potenciális kibocsátással való meghatározásának problémáival foglalkozik, kiemelve a becslés nehézségeit az egyensúlyi kibocsátás látens változóként való kezelésekor. Ezt követően a racionális várakozások ökonometriai modellezési gyakorlatát bírálja, azon az alapon, hogy korrekt makromodell nem alakítható ki az egész gazdaságra vonatkozóan, és így torzítatlan becslés sem valósítható meg. Végül a tanulmány az ökonometriai modelleken alapuló előrejelzések lehetőségét tárgyalja. Megállapítja, hogy ökonometriai becslésen alapuló hatásos előrejelzés nem lehetséges, mert a gazdaság makroműködése nem ergodikus folyamat, hanem útfüggő, s így nem határozható meg a gazdasági rendszer adatgeneráló folyamata. A cikk következtetése, hogy az ökonometriának az idősorelemzé sek től vissza kellene térnie a keresztmetszeti elemzések és a mikroökonómiai megalapozásokat lehetővé tevő modellbecslésekhez. Journal of Economic Literature (JEL) kód: C5, C53, D84, E17.
LXIII. évf., 2016. március (285—306. o.), DOI:10.18414/KSZ.2016.3.285, Esszé
(PDF formátum, 1248.91 kB)