Méder Zsombor Zoltán — Simonovits András — Vincze János

Adómorál és adócsalás - társadalmi preferenciák és korlátozott racionalitás

Az adócsalásnak egy olyan modellcsaládját vizsgáljuk, ahol az egykulcsos adó kizárólag a közjavakat finanszírozza. Két megközelítés összehasonlítására összpontosítunk. Az elsőben minden dolgozó jövedelme azonos, és ebből minden évben annyit vall be, amennyi maximalizálja a nála maradó jövedelemből fedezhető fogyasztás nyújtotta hasznosság és a jövedelembevallásból fakadó hasznosság összegét. A második hasznosság három tényező szorzata: a dolgozó exogén adómorálja, a környezetében előző évben megfigyelt átlagos jövedelembevallás és saját bevallásából fakadó endogén hasznossága. A második megközelítésben az ágensek egyszerű heurisztikus szabályok szerint cselekszenek. Míg az optimalizáló modellben hagyományos Laffer-görbékkel találkozunk, addig a heurisztikán alapuló modellekben (lineárisan) növekvő Laffer-görbék jönnek létre. E különbség oka, hogy a heurisztikán alapuló modellben egy sajátos viselkedésfajta jelentkezik: számos ágens ingatag helyzetbe kerül, amelyben altruizmus és önzés között ingadozik. Journal of Economic Literature (JEL) kód: H26.

LIX. évf., 2012. október (1086—1106. o.), Tanulmány

(PDF formátum, 1269.72 kB)